A Biblia kronológiája
Ha nem szeretsz olvasni, itt meg is nézheted :-)
Mit jelent a „kronológia” kifejezés?
A kronológia idegen szó, magyarul azt jelenti, hogy időrend. Ti. hogy milyen egymásutánban követték egymást a dolgok, mi történt előbb, mi történt később, milyen távolság választott el időben eseményeket, életutakat.
Miért érdekes a kronológia, miért lehet fontos tudni mindezt?
Ha tudod, hogy mi mikor történt, ki ismerhette a másikat személyesen, vagy éppen a munkásságát, írásait, akkor olyan összefüggéseket ismerhetsz fel, amelyeket különben nem. Például hogy Dávid 1000 évvel a Messiás előtt jegyezte le a 22. Zsoltárban a keresztre feszítés szenvedéseit – akkor, amikor ez a kivégzési mód még nem is létezett, ezért csak körülírni tudta. Vagy hogy Jézus Krisztus amikor az „írásokra” hivatkozik az evangéliumokban, akkor az Ószövetségre utal, az volt az Ő „Bibliája”, hiszen az Újszövetség könyvei csak a halála után születtek meg.
Honnan tudjuk, hogy mi mikor történt a Bibliában?
A Biblia meglehetősen sok idői hivatkozást, utalás tartalmaz, amelyekkel elég jól el lehet rendezni időben a benne foglaltakat – akkor is, ha szemmel láthatóan nem célja egészen egzakt időrenddel szolgálani az olvasónak.
Azt is tudnunk kell, hogy a bibliai időkben – mint az Ó- mind az Újszövetség idején – más időszámítást, más naptárrendszert használtak, nem azt, ami a mi korunkban használatos, immár több száz éve.
Naptárrendszerek
Manapság az ún. Gergely-naptárat használjuk, amelynek őse a Julius Caesar által bevezetett julián naptár. Ennek lényege, hogy a napév az alapja, amelyet 12 hónapra osztunk. Az éveket sorszámozzuk: isz. és ie., vagy – keresztény szóhasználattal – Kr.e. és Kr.u., ami arra utal, hogy elvileg Jézus Krisztus születése az origója, a kiinduló pontja az éveink számozásának. (Valójában kb. 4-5 év eltérés van: kb. 4-5 évvel ie. előtt született Jézus Krisztus).
A biblia időkben az akkori népek ezt a számítási módot nem ismerték és nem is használták. Ők jellemzően holdhónapokban mérték az idő múlását, ami alkalms volt a 4 hetes periódusa miatt, ugyanakkor nem volt pontosan megfeleltethető a napévnek, és ezért az ünnepeik „csúsztak” az év sorána, mit időnként korrigálniuk kellett (kb. úgy, ahogyan mi tesszük ezt a szökőnapokkal 4 évente, csak ők plusz hónapok beiktatásával korrigáltak pár évente).
Az éveket is másként azonosították: szokás volt nevet adni az éveknek, vagy valamilyen jelentős eseményhez kötni (pl. nagy földrengés, stb.), ill. királyok uralkodásának kezdetéhez mérten, majd a királyváltást követően újrakezdték: pl. „x király y. évében”.
A történészek a korbeli dokumntumok, ill. csillagászati adatok ismeretében rá tudják illeszteni az ókori időszámításokat az általunk ismert rendszerre, így mi is fogalmat tudunk alkotni, hogy a Biblia egyes idői hivatkozásai mit jelentenek a mi fogalmaink szerint.
Főbb sarokpontok a biblai kronológiában
A kisebb hibák lehetősége természetesen mindig benne van a rendszerben – már csak azért is, mert at év kezdetét és végét sem úgy mérték és számolták, mint mi, sőt, ők maguk is több rendszert használta egyidejűleg: tavasztól tavaszig és ősztől őszig is számították a naptári évüket az ószövetség idején. Így ha nem ismerjük a pontos dátumot, csak az évet, az akár két általunk számított év egy-egy részébe is eshet. Hogy az esetleges hibák ne halmozódjanak, célszerű minél nagyobb egységekben haladni az időben:
• ie. 605 – Nabukodonozor babiloni király (ekkor még csak koronaherceg) első ostroma Jeruzsálem ellen – a 70 éves babiloni fogság kezdete.
• ie. 966 – Salamon megkezdi az állandó kőtemplom építését Jeruzsálemben. Ebben az időpontban a történészek nagy része egyetért, és az ezt követő királykor elég gazdag adataiból számolták ki.
• ie. 1445 – Az egyiptomi kivonulás és a Sínai-hegynél történt tövényadás éve 1. Kir. 6:1 szerint, amely úgy fogalmaz, hogy a templomépítés a 480. esztendőben kezdődött az egyiptomi kivonulást követően.
• ie. 1875 – Ábrahám megkapja az ígéretet, miszerint Isten nagy néppé teszi a leszármazottait, az ígéret földjét adja nekik ország és otthon gyanánt, ill. megáldatnak benne – egyik leszármazottja, ti. a Messiás révén – a föld minden nemzetségei. Gal. 3:17 szerint 430 év telt el az ígérettől a kivonulásig. Ábrahám ekkor 75 éves, tehát 1950 körül születhetett.
• 1656 évvel a teremtést követően került sor az özönvíz katasztrófájára. Az Ábrahám születése és ezen esemény között eltelt időt figyelembe véve hozzávetőleg ie. 4000-re tehető a teremtés, és 2344 körülre az özönvíz, ezek a számok azonban – az előzőekkel ellentétben – már csak hozzávetőlegesek.
Főbb időszakok az Ószövetségben
• Az ún. őstörténet: A teremtéstől az özönvízen át a pátriárkákig
• A pátriárkák kora (kb. ie. 1950 - ): Ábrahám, Izsák, Jákob, József és testvéreinek kora
• Egyiptomtól Kánaánig: Az egyiptomi tartózkodás, Mózes élete és a kivonulás, valamint a 40 éves pusztai vándorlással (ie. 1445-1405)
• A honfoglalás (1405-1398) és a bírák kora (1398-1050)
• A király-kor: Az egységes királyság kora és a megosztott királyság kora (ie. 1050 - 930 / 930-722 / 930-605)
• A babiloni fogság (ie. 605 - 535)
• Hazatérés a fogságból és az intertestamentális kor (ie. 535 -)
Minden amit a Bibliában olvasol, ebben a keretrendszerben helyezhető el. Ehhez képest gondold át, amit olvasol – hátha új szempontokat találsz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése